12 hetesen

Most már hamarosan, vagy már ténylegesen annyi vagy, nem is tudom, azért jó volna pontosan tudni a korodat, mert igaz hogy a születésed napját nem a fogantatás napjától számolják de én legbelül mégis onnan számitom, persze csak így magamnak.
A mult héten itt volt a munkaügyi szakorvos, és megvizsgált bennünket meg az összes kollégámat is. Minden jól ment, fura mert kérdésekett tett fel hogy van-e ilyen-olyan bajom (allergia, vese ...), az utolsó kérdését nem értettem, vagyis hogy milyen betegségre érti, de ha van is valami bajom arrol én nem tudok, és ez így talán jobb is. Megmérte a vérnyomásom, 115/70 et, ami inkább kicsinek számít, de ezen nem is csodálkoztam meg a bomba szőke doki néni sem. Amikor aztán a végén megmondtam hogy téged várlak, akkor jött a villámcsapás. Azt feltételezte majd kérdezte hogy császármetszéssel fogok-e szülni. Mire én hogy nem, miért kéne ily módon szülnöm, hiszen én csakis természetes módon szeretnék. Myopia volt a magyarázat a doki részéről, nos most máar csak azt kell kiderítsem hogy nálam van-e ilyesmi baj a szememmel. Kérdéses, de nem hiszem, mivel édesanyám is természetesen módon szült ,meg engem is meg a bátyámat is.

8. hetesen

Most már elkezdődött a 9.dik hét, ugyanis betöltöttük a 8.dikat és immár nekiugrottunk a következőnek. Ha most nekiállnék számolni, kiderülne, hogy még milyen sok van hátra az érkezesedik. Úgyhogy inkább még odázom egy kicsit a számolást.
A tegnap voltam a dokinál, és megnéztünk, és meg is mérte hogy mekkora vagy, most először mért meg a doki bácsi, tulajdonképpen a gép segitségével történt a mérés. Na és mekkora is vagy most pontosan: 1,5 cm, másfél centi mint egy kis babszem.
Csak így tovább, fejlődj, nöjj szépen tovább te kis pocaklakó emberke, így nevezlek, mert ahogy telik az idő egyre inkább emberformád van.
Az apukád is elkisért a vizsgálatra de amikor jött volna utánunk ahol az uh-s gép van, hát a doki azt mondja "Maga csak várjon itt". Pedig ő azért jöttél velem, kisért el, hogy ő is lássa a kis jövevényt.